Kihirdették a VI. dráMÁzat drámapályázat díjazottjait – rekordszámú mű érkezett a versenyre
Rekordszámú, közel 190 pályamű érkezett a VI. dráMÁzat drámapályázatra, amelynek eredményeit szeptember 21-én, a Magyar Dráma Napján, Székelyudvarhelyen hirdették ki. A magyar és román nyelvű kortárs drámairodalmat támogató kezdeményezés három kategóriában ismerte el a legjobb alkotásokat. A díjazott művek között személyes történetek, társadalmi kérdéseket feldolgozó darabok és történelmi témájú drámák egyaránt szerepelnek.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a nagyváradi Szigligeti Színház közös szervezésében megvalósuló dráMÁzat pályázat hatodik kiírásának eredményeit a 17. dráMA kortárs színházi találkozó nyitónapján ismertették. A szervezők célja, hogy új magyar és román nyelvű drámai művek megszületését ösztönözzék, lehetőséget biztosítva a pályakezdő és a már publikált szerzőknek egyaránt.
Az idei felhívás kiemelkedő érdeklődést váltott ki. A Fidelio beszámolója szerint összesen 187 alkotás érkezett, három kategóriában: a pályakezdő szerzőknek meghirdetett DEBÜT kategóriában 93, a már publikált drámaírók számára létrehozott drámaÍRÓ kategóriában 67, a román nyelvű dramAUTOR kategóriában pedig 27 művet értékelt a szakmai zsűri.
Pályakezdők sikerei a DEBÜT kategóriában
A pályázat egyik legnépesebb mezőnyét a DEBÜT kategória alkotta, amelyben olyan szerzők indulhattak, akiknek korábban még nem jelent meg, illetve nem került színpadra drámájuk.
Az első díjat az Olaszországból pályázó Renczes Csilla nyerte el Mindent vagy semmit című művével. A második helyezést Szegedi István A tor című drámája szerezte meg, míg a harmadik díjat Cseszneky Miklós Madridban havazik című alkotásának ítélte oda a zsűri.
Cseszneky Miklós kétfelvonásos emlékezetdrámája Nyírő József erdélyi magyar író életét dolgozza fel, különös hangsúlyt helyezve az 1950-es évek madridi emigrációjára. A mű a spanyol fővárosban élő idős író visszaemlékezésein keresztül idézi fel pályájának meghatározó eseményeit, személyes és politikai döntéseit, valamint az emigrációval járó lelkiismereti és identitásbeli kérdéseket.
A kategória zsűrijében Czvikker Katalin, a nagyváradi Szigligeti Színház főigazgatója, Hunyadi István színművész, Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója, Szűcs Katalin Ágnes színházi szakíró, Szalánczi Ágota és Demeter Kata vett részt.
A zsűri értékelésében elhangzott, hogy az idei mezőnyben feltűnően sok irodalmi ihletésű alkotás szerepelt. A pályázók többek között József Attila, Radnóti Miklós, Molnár Ferenc és Nyírő József életéhez kapcsolódó történeteket is feldolgoztak. Számos mű középpontjába maga a színházi világ került.
Nem osztottak első díjat a drámaÍRÓ kategóriában
A már publikált szerzők számára meghirdetett drámaÍRÓ kategóriában 67 mű versenyzett. A zsűri ezúttal nem ítélt oda első díjat, jelezve, hogy egyik pályaművet sem tartotta minden tekintetben kiemelkedőnek.
A második helyezést Patik László A. szíve című monodrámája kapta. Ugyanez a szerző a The kocsma című művével a harmadik helyen is végzett, amelyet Fábián Tibor Diktátorkeringő – Ceaușescu utolsó napjai című történelmi-politikai drámájával megosztva szerzett meg.
A zsűri munkájában Lőkös Ildikó dramaturg, Fazakas Márta, Rosznáky Emma, Barabás Árpád, Bács Noémi és Szűcs Katalin Ágnes vett részt.
Az eredményhirdetésen a szakmai értékelők több olyan alkotást is kiemeltek, amely végül nem részesült díjazásban, de eredeti hangjával vagy különleges megformáltságával felkeltette figyelmüket. Ilyen volt többek között az Angolna és a SÁR című dráma.
Román nyelvű alkotások a dramAUTOR kategóriában
A román nyelvű dramAUTOR kategóriában 27 pályamű érkezett. Az első helyezést Teodora Savu bukaresti szerző szerezte meg I will set this plane on fire című drámájával.
A második díjat a kolozsvári Mihai Ștefan kapta Amalia című művéért, míg a harmadik helyen két alkotás végzett holtversenyben: Ioana Serota Un eveniment és Ioana Sileanu Astragal című drámája.
A kategóriában Albert Mária, Nagy Pál, Orbán Enikő és Daniela Șilindean végezte az értékelést.
A zsűri tapasztalatai szerint a román nyelvű pályaművekben hangsúlyosan jelentek meg a bántalmazás különböző formái és a társadalmi konfliktusok. Az értékelők arra is felhívták a figyelmet, hogy a román nyelvű szerzők gyakrabban alkalmaztak formabontó dramaturgiai megoldásokat, míg a magyar pályaművekben erősebben érvényesült a történelmi emlékezet, a rendszerváltás témája és a hagyományosabb színházi nyelvezet.
A díjazott művekből színházi előadások is születhetnek
A dráMÁzat pályázat jelentősége túlmutat a díjak kiosztásán. A két szervező színház ugyanis arra törekszik, hogy a kiválasztott alkotások ne csupán kéziratként maradjanak fenn, hanem a közönséghez is eljussanak.
A szervezők tájékoztatása szerint már megkezdődtek az egyeztetések a hatodik dráMÁzat-kötet összeállításáról és megjelentetésének időpontjáról. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a következő színházi évadokban a díjazott drámákból előadások is készülhetnek a nagyváradi és székelyudvarhelyi társulatok közreműködésével.
A pályázat így egyszerre szolgálja az új drámaírói tehetségek felfedezését, a kortárs drámairodalom gazdagítását és a magyar–román színházi együttműködés erősítését.
Az idei rekordszámú jelentkezés pedig azt mutatja, hogy továbbra is jelentős az alkotói érdeklődés a dráma műfaja iránt. A díjazott művek sokfélesége alapján a dráMÁzat a kortárs színházi gondolkodás és az új drámaírói hangok fontos találkozási pontjává vált.
